A magyar építőművészet egyik legnagyobb alakja, Ybl Miklós születésének bicentennáriumát ünnepeljük 2014-ben. Az emlékévet az Ybl Emlékbizottság szervezi, amely május 21-én tartotta alakuló ülését. A programsorozat megnyitója Ybl születésnapján, április 6-án kerül megrendezésre, életének egyik fő alkotásában, a Magyar Állami Operaházban. Az emlékév az egész országot átfogó eseménysorozattal készül, amelynek célja, hogy a teljes magyar építőművész szakma és a magyar építészet is nagyobb hangsúlyt kapjon 2014-ben. Konferenciák, városi séták, épületlátogatások és sok egyéb program várja az érdeklődőket – melyek már 2013 végén elkezdődtek. Az emlékév tervezett eseményeiről, hátteréről és pontos részleteiről az Ybl2014 honlapon lehet olvasni. Az egyik legismertebb és legnépszerűbb nevéhez fűződik többek közt a Várkert Bazár, a Szent István Bazilika, a Magyar Állami Operaház és a Fővámház.
 |
Operaház |
|
“Ybl Miklós (Székesfehérvár, 1814. április 6. – Budapest, 1891. január 22.) magyar építész, a 19. század egyik legnagyobb magyar mestere, a historizmus európai jelentőségű képviselője.Az Ybl név először 1714-ben fordul elő a székesfehérvári kereskedők listáján. Ybl osztrák eredetű családja Klosterneuburgból került Magyarországra, s a XVIII. század elején telepedett le Magyarországon. Ybl édesapja Ybl Miklós, jómódú székesfehérvári kereskedő, a megyei választmány tagjaként a városi kereskedőcéh irányításában is részt vett, édesanyja Eiman Anna. 1825-től a párizsi Császári és Királyi Polytechnikai Intézetben végezte tanulmányait, 1832-től Pollack Mihály, majd 1836-tól Koch Henrik építész irodájában dolgozott. 1840-ben Münchenbe ment, ahol beiratkozott Királyi Művészeti Akadémiára. 1841-ben Itáliában tett tanulmányutat. Hazatérésekor szembesült a ténnyel, hogy családjának anyagi gondjai adódtak, eladni kényszerültek székesfehérvári házukat. |
 |
Fővámház |
|
Ybl ezután Pesten próbált szerencsét, ahol Helybeli Polgári Szabadalmas Építő Czéh Mesterei első ízben elutasította építőmesteri folyamodványát. Következő alkalommal, 1843. január 16-án Szepesi Ferenc tanácsnok aláírásával kebelbeli kőműves mesterré jelölték. Egy 1841. november 30-án kelt újsághirdetés szerint Pollack Mihály fia, Pollack Ágoston és Ybl Miklós megnyitották az Építészeti Intézetet a pesti Dorottya utcában. 1845-ben megbízást kapott Károlyi Istvántól, hogy építse át fóti kastélyát, valamint tervezze meg a templomot. Előtte még tett egy látogatást Itáliában tél idején, s utána munkához fogott. Egyhamar Károlyi uradalmi építésze lett. 1851-ben költözött vissza Pestre, Fóton feleségül vette a grazi születésű Lafite Ida nevelőnőt. 1860-ben Széchenyi István is Yblt kérte fel hogy cenki birtokára templomot tervezzen, ám a gróf a terveket már nem láthatta meg. Ebben a korszakban készült a Múzeum körúti átjáróház, a jelenlegi Bajcsy-Zsilinszky út 17. sz. alatti bérház a második világháború során elpusztult Nemzeti Lovarda. 1864-ben megszületett fia, Félix. |
 |
A szabadkígyósi Wenckheim-kastély |
|
Hamarosan céhtag lett, a romantikus stílusnak búcsút intett, s ezután neoreneszánsz stílusban tervezte épületeit. Ekkortájt épült fel a Bródy Sándor utca 8. alatti Képviselőház, az építkezés 1865. szeptember 11-én kezdődött meg. A ház néhány hónap leforgása alatt elkészült, Ybl pedig elnyerte a Ferenc József-rend lovagkeresztjét. 1870-ben hozzáfogott a Fővámház megtervezésének, mely elkészülte után számos negatív kritikát kapott. Ney Béla miniszteri főmérnök azonban korszakalkotónak nevezte az épületet. |
 |
Ybl Miklós sírja Budapesten. Kerepesi temető: 34/1-1-1. Stróbl Alajos alkotása |
|
A Podmaniczky Frigyes az Operaház megtervezésére 1873 szeptemberében meghívásos pályázatot hirdetett meg, melynek pályadíját Ybl terve nyerte el. A kivitelezés 1875 októberében indult, hamarosan Yblt építésvezetőnek nevezték ki. 1878. december 7-én tartották meg a bokrétaünnepet, majd 1884. szeptember 27-én a Bánk bán előadásával nyílt meg az Operaház, melyen a királyi család is részt vett. Egyidejűleg a Várkert-bazár megvalósításán is dolgozott (1875-1882), mely olasz, német és francia függőkertek mintájára készült. Belépett a Közmunkatanácsba, 1882-ben megkapta a Lipót-rend lovagkeresztjét, 1885. június 21-én pedig a király a főrendiház tagjává nevezte ki. Folytatta a Hild József által tervezett Szent István Bazilika építését is, majd a budai Vár kiépítésén fáradozott. Unokaöccse, Ybl Lajos is segédkezett: ő tervezte a krisztinavárosi szárnyat. Ybl Miklós ezt a művét már nem tudja befejezni, 1891. január 22-én elhunyt.” Forrás: terasz.hu |