logo

YBL2014 – Elkezdődött az Ybl Miklós emlékév


A magyar építőművészet egyik legnagyobb alakja, Ybl Miklós születésének bicentennáriumát ünnepeljük 2014-ben. Az emlékévet az Ybl Emlékbizottság szervezi, amely május 21-én tartotta alakuló ülését. A programsorozat megnyitója Ybl születésnapján, április 6-án kerül megrendezésre, életének egyik fő alkotásában, a Magyar Állami Operaházban. Az emlékév az egész országot átfogó eseménysorozattal készül, amelynek célja, hogy a teljes magyar építőművész szakma és a magyar építészet is nagyobb hangsúlyt kapjon 2014-ben. Konferenciák, városi séták, épületlátogatások és sok egyéb program várja az érdeklődőket – melyek már 2013 végén elkezdődtek. Az emlékév tervezett eseményeiről, hátteréről és pontos részleteiről az Ybl2014 honlapon lehet olvasni. Az egyik legismertebb és legnépszerűbb nevéhez fűződik többek közt a Várkert Bazár, a Szent István Bazilika, a Magyar Állami Operaház és a Fővámház.

Operaház
“Ybl Miklós (Székesfehérvár, 1814. április 6. – Budapest, 1891. január 22.) magyar építész, a 19. század egyik legnagyobb magyar mestere, a historizmus európai jelentőségű képviselője.Az Ybl név először 1714-ben fordul elő a székesfehérvári kereskedők listáján. Ybl osztrák eredetű családja Klosterneuburgból került Magyarországra, s a XVIII. század elején telepedett le Magyarországon. Ybl édesapja Ybl Miklós, jómódú székesfehérvári kereskedő, a megyei választmány tagjaként a városi kereskedőcéh irányításában is részt vett, édesanyja Eiman Anna. 1825-től a párizsi Császári és Királyi Polytechnikai Intézetben végezte tanulmányait, 1832-től Pollack Mihály, majd 1836-tól Koch Henrik építész irodájában dolgozott. 1840-ben Münchenbe ment, ahol beiratkozott Királyi Művészeti Akadémiára. 1841-ben Itáliában tett tanulmányutat. Hazatérésekor szembesült a ténnyel, hogy családjának anyagi gondjai adódtak, eladni kényszerültek székesfehérvári házukat.
Fővámház
Ybl ezután Pesten próbált szerencsét, ahol Helybeli Polgári Szabadalmas Építő Czéh Mesterei első ízben elutasította építőmesteri folyamodványát. Következő alkalommal, 1843. január 16-án Szepesi Ferenc tanácsnok aláírásával kebelbeli kőműves mesterré jelölték. Egy 1841. november 30-án kelt újsághirdetés szerint Pollack Mihály fia, Pollack Ágoston és Ybl Miklós megnyitották az Építészeti Intézetet a pesti Dorottya utcában. 1845-ben megbízást kapott Károlyi Istvántól, hogy építse át fóti kastélyát, valamint tervezze meg a templomot. Előtte még tett egy látogatást Itáliában tél idején, s utána munkához fogott. Egyhamar Károlyi uradalmi építésze lett. 1851-ben költözött vissza Pestre, Fóton feleségül vette a grazi születésű Lafite Ida nevelőnőt. 1860-ben Széchenyi István is Yblt kérte fel hogy cenki birtokára templomot tervezzen, ám a gróf a terveket már nem láthatta meg. Ebben a korszakban készült a Múzeum körúti átjáróház, a jelenlegi Bajcsy-Zsilinszky út 17. sz. alatti bérház a második világháború során elpusztult Nemzeti Lovarda. 1864-ben megszületett fia, Félix.
A szabadkígyósi Wenckheim-kastély
Hamarosan céhtag lett, a romantikus stílusnak búcsút intett, s ezután neoreneszánsz stílusban tervezte épületeit. Ekkortájt épült fel a Bródy Sándor utca 8. alatti Képviselőház, az építkezés 1865. szeptember 11-én kezdődött meg. A ház néhány hónap leforgása alatt elkészült, Ybl pedig elnyerte a Ferenc József-rend lovagkeresztjét. 1870-ben hozzáfogott a Fővámház megtervezésének, mely elkészülte után számos negatív kritikát kapott. Ney Béla miniszteri főmérnök azonban korszakalkotónak nevezte az épületet.
Ybl Miklós sírja Budapesten. Kerepesi temető: 34/1-1-1. Stróbl Alajos alkotása
A Podmaniczky Frigyes az Operaház megtervezésére 1873 szeptemberében meghívásos pályázatot hirdetett meg, melynek pályadíját Ybl terve nyerte el. A kivitelezés 1875 októberében indult, hamarosan Yblt építésvezetőnek nevezték ki. 1878. december 7-én tartották meg a bokrétaünnepet, majd 1884. szeptember 27-én a Bánk bán előadásával nyílt meg az Operaház, melyen a királyi család is részt vett. Egyidejűleg a Várkert-bazár megvalósításán is dolgozott (1875-1882), mely olasz, német és francia függőkertek mintájára készült. Belépett a Közmunkatanácsba, 1882-ben megkapta a Lipót-rend lovagkeresztjét, 1885. június 21-én pedig a király a főrendiház tagjává nevezte ki. Folytatta a Hild József által tervezett Szent István Bazilika építését is, majd a budai Vár kiépítésén fáradozott. Unokaöccse, Ybl Lajos is segédkezett: ő tervezte a krisztinavárosi szárnyat. Ybl Miklós ezt a művét már nem tudja befejezni, 1891. január 22-én elhunyt.” Forrás: terasz.hu

 

Bejegyzés adatai

Időpont: January 1, 2014

Szerző:

Komment: 0